Teleszubjektív

EX MACHINA


Egy lassan érő remekmű. A 28 nappal később, A part, és a Napfény írójának első rendezése az Ex Machina. Gyöngyszem a scifi, a kíberromantika, az érzésvilág hatalmas filmes bazári világában.
Elsődeges erénye az intelligencia. Minden ízében és percében végiggondolt, megfontolt építése a viszonyoknak és konfliktusoknak. Vigyázat, mert lassan érik, nem szabad feladni az első tíz percében!
Semmi kétség, hogy kultfilm lesz belőle. Egyszer majd. Egyre többen jönnek rá idővel, hogy érdemes megvenni, fogalmazni és szeretni. Közízlést fog alakítani, mint az Blade Runner, vagy az Arrival, és azok a többi filmek, amelyeknek a világa és hangulata kitörölhetetlen. Fogja magát, belemászik előbb a tudatunkba, eleinte csak értjük, aztán elkezdjük érezni is, lehatol a tekervények mélyébe, beássa magát a zsigereinkbe, és ott is marad.
A főhős egy szoftveres félkész zseni, Caleb, aki egy nagy tech-cégnél megnyer egy fejlesztői versenyt, vagy mit, és jutalmul eltölthet egy hetet a cég vezérének elképesztő környezetű és nívójú kies házában. Luxus a köbön, minden, amit csak el lehet képzelni. De a sztori nem a wellness-ről fog szólni, Hanem arról a mesterséges intelligenciáról, akit Avának hívnak, női alakot adtak rá, ott somfordál a házban, és Caleb feladata annak felderítése, hogy a robot rendelkezik-e emberi tulajdonságokkal, vagy csak a programja mentén halad.
A vezér lesi, hajtja, ostorozza a folyamatot, kergeti előre a történetet. Azt akarja, hogy a hét végére válaszokat kapjon: ember-e a robot? Indulatai, humora, önzése és arroganciája az egeket verdesi. De viszont jól csinálja, mert a folyamat elkezdődik, és halad is előre. 
Lesz-e itt emberi kapcsolat? Lehet-e például szerelem? Esetleg barátság? Valamilyen megértés? Közös lázadás? Mire jut egymással két személy, akik a maguk szintjén a legkiválóbbak, és nem is tudják, hogy itt most egymásért vannak-e vagy egymás ellen? Le kell-e győzni itt bárkinek a másikat? 
A filmből árad a mélységes tudatosság, nincs benne egyetlen felületesség vagy kényszerből beerőltetett áthidaló sztori, fölösleges betét, időtöltő érzelgősség. 
Vegyen magához jó sok rágcsálnivalót, és nézze meg!
SzéF